Egészségügyi közvetítő


Az egészségügyi szolgáltató és a beteg között felmerült vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, illetve bírósági eljárás nélküli megoldása érdekében alkotta meg a parlament az egészségügyi közvetítői eljárás szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Törvény)


Az új jogszabály érintettjei az egészségügyi szolgáltató és a beteg. Az egészségügyről szóló törvény rendelkezése alapján egészségügyi szolgáltatónak minősül - a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül -minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

Eljárás kezdeményezése


A közvetítői eljárás lefolytatását mindkét érdekelt, tehát az egészségügyi szolgáltató és a beteg - halála esetén közeli hozzátartozója, illetve örököse - is jogosult kezdeményezni, feltéve, hogy a jogvita a szolgáltatás nyújtásából ered. Nincs a törvényben olyan rendelkezés, amely az eljárás megindítására időbeli korlátot állapítana meg, de az elévülés miatt állami kényszerrel már végre nem hajtható igények egyezséggel történő érvényesítése kevés sikerrel kecsegtet. Nem akadálya viszont a közvetítői eljárás kezdeményezésének, ha a felek között ugyanabból a jogalapból már bírósági eljárás van folyamatban, de ilyenkor annak szünetelését kell kérni.
Az eljárás megindítása érdekében a kérelmet a beteg lakóhelyéhez vagy az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás helyéhez legközelebb eső területi igazságügyi szakértői kamaránál kell előterjeszteni. A beadványnak az ügy érdemére vonatkozó legfontosabb információkat kell tartalmaznia: a felek nevét, a sérelmezett magatartás leírását és időpontját, valamint a kezdeményező igényét. Az egészségügyi szolgáltató köteles jól látható helyen kifüggeszteni a területi igazságügyi szakértői kamarák jegyzékét (postacímmel és elérhetőséggel együtt), továbbá arról is gondoskodnia kell, hogy a betegek megismerjék a közvetítői eljárás lehetőségét és eljárási rendjét.


Közvetítői névjegyzék

Az egészségügyi egyeztető eljárást a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által vezetett közvetítői névjegyzékben szereplő közvetítőkből alakított tanács folytathatja le. A névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki jogi, orvosi, vagy egyéb felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezik, továbbá szociológusi vagy klinikai szakpszichológusi képesítéssel, legalább 8 éves gyakorlattal bír, és elvégezte azt a tanfolyamot, amelyről egyelőre még nincsen jogszabályi rendelkezés. 2002. január 1-éig a tanfolyam elvégzésének igazolása nélkül is szerepelhet bárki a listán, de a türelmi idő eltelte után az e feltételnek eleget tenni nem tudókat törölni kell a névjegyzékből. Akit a bíróság cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezett, vagy szabadságvesztésre ítélt, illetve a foglalkozás gyakorlásától eltiltott, annak ezt a tényt 30 napon belül be kell jelentenie, és a névjegyzékből való kizárással kell számolnia.

Összeférhetetlenségi szabályok

Nem vehető fel a közvetítői névjegyzékbe a büntetett előéletű személy, az ügyész, a bíró, illtetve a köztisztviselői jogviszonyban álló személy a jogviszonya fennállása alatt. Az esetleges elfogultság okán a konkrét eljárásból zárja ki a jogalkotó azt, aki a szolgáltatóval, annak fenntartójával, biztosítójával vagy a beteggel bármilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban, illetve tagsági jogviszonyban állt, és azt is, aki a felsoroltak közeli hozzátartozója.

Az eljárás megindulása, a közvetítő tanács
Az egészségügyi egyeztető eljárást a területi igazságügyi kamaránál kell kezdeményezni, akik a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megküldeni azt az ellenérdekű félnek. Neki szintén 15 nap áll rendelkezésére, hogy az eljárás lefolytatásához beleegyezését adja. Miután a felek az igazságügyi szakértői kamara felhívására az általános eljárási költségek fele-fele részét megfizették, sor kerülhet arra, hogy a közvetítői névjegyzékből a tanács tagjait megválasszák. Megegyezés híján mindkét fél jelöltje a tanács tagjává válik, de annak sincs akadálya, hogy a tanács eljárását egy közvetítő folytassa le, feltéve, hogy a kiválasztottak a felkérést az értesítést követő 8 napon belül írásban elfogadják. A közvetítők személyében történő megegyezést követő 30 napon belül az egészségügyi közvetítői tanácsnak össze kell ülni.

Az egészségügyi szolgáltató az eljárás megindulásáról értesíteni köteles azt a biztosítót, amellyel felelősségbiztosítást kötött. A szolgáltató nyilatkozatától függ, hogy a biztosító az eljárásban is részt vesz-e, vagy jelenlétét a szolgáltató kérésére mellőzik.

A költségek előlegezése, az eljárás menete

A jogszabály rendelkezése alapján az eljárás során felmerülő költségek - azaz az általános eljárási költség, a feleknek és képviselőiknek, illetve az eljárás más résztvevőinek költsége, a jogi képviselők óradíja, a közvetítői és a szakértői díj - előlegezése a szolgáltatót terheli, de nincs akadálya annak, hogy a felek erről, illetve a költségek végleges felosztásáról másként állapodjanak meg.
A tanács első ülésén a résztvevők a Törvény mellékletében szereplő nyilatkozatot kötelesek tenni. Ugyanekkor sor kerülhet a felek, illetve olyanok meghallgatására, akik az eljárás eredményes befejezését elősegíthetik. Szakértő igénybevételéhez a felek és a felkért szakértő beleegyezése szükséges.

Az eljárás lezárása

Ha az első üléstől számított négy hónapon belül nem sikerül egyezséget kötni, a tanács az eljárást megszünteti. Amennyiben egyezség születik, az kötelezi a feleket. A biztosítóval szemben a megállapodás csak akkor és annyiban hatályos, amennyiben elfogadja azt. A kötelezett nem teljesítése esetén - a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően - a jogosult az ügyben eljárt egészségügyi közvetítői tanács székhelye szerint illetékes helyi bíróságtól az egyezség végrehajtási záradékkal történő ellátását kérheti.




Forrás: Magyarország.hu