Jogszabályok


  • 2005. május 23. (2005. XLVII. tv.) Az igazságügyi szakértői tevékenységről tovább alább
  • 2005. május 23. (2005. XLVIII. tv.) Az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról tovább 2005. május 23. (2005. XLVII. tv.) Az igazságügyi szakértői tevékenységről
  • 1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról tovább 1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról


Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. Törvény

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján igazságügyi szakértő az lehet, aki a külön jogszabály szerinti jogi vizsgát letette. Az igazságügyi szakértők jogi oktatására és vizsgáztatására vonatkozó részletes szabályokat a 10/2006. (III. 7.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) határozza meg.
A Szaktv. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételét kérő személyek és a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők részére a szükséges jogi ismeretek oktatásáról az igazságügyi és rendészeti miniszter gondoskodik; a jogi oktatáson való részvétel kötelező.

A Szaktv. és az IM rendelet értelmében tehát az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvételüket kérők, továbbá a 2006. január 1-jét megelőzően már az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértők részére a jogi oktatáson és az azt követő vizsgán való részvétel - az az alól felmentett személyek körén kívül - kötelező, továbbá valamennyi, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértő köteles az IM rendelet hatályba lépését követően, kétévente - vizsgakötelezettség nélkül - továbbképző tanfolyamon részt venni.

A jelentkezés szabályai

Az IM rendelet 8. §-a alapján a jogi oktatásra és vizsgára, illetve a kétévente megtartott továbbképző tanfolyamra történő jelentkezést írásban kell benyújtani az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz

A jogi vizsgáról

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, amelynek tananyaga a tanfolyamon kerül kiosztásra. Az írásbeli vizsgán a feladatlap megoldására két óra áll rendelkezésre. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe felvételüket kérők szóbeli vizsgát is tesznek, ahol az Igazságügyi Szakértői Vizsgabizottság három tagjából álló bizottság előtt kell számot adni a tanfolyam elvégzése során megszerzett ismeretekről.

A tanfolyam és a vizsga alóli mentesség szabályai

Az IM rendelet 27. §-ának (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy az a szakértő, aki 2006. január 1-jét megelőzően több mint 10 éve igazságügyi szakértőként működik, a tanfolyam elvégzése és az azt követő vizsga letételére nem köteles.

Ugyanezen jogszabály 6. §-a alapján mentesül a vizsga alól, aki

a) egyetemi vagy főiskolai szintű felsőoktatásban az alapképzéshez kapcsolódó végzettség megszerzése vagy az azon túl előírt, a szakterületnek megfelelő szakirányú továbbképzés során legalább egy félévnek megfelelő oktatási időszak alatt jogi ismeretek oktatásban is részesült és eredményes vizsgát tett,

b) a jogi és igazgatási felsőoktatás szakirányú továbbképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 31/2003. (XII. 17.) OM rendelet szerinti jogi szakoklevéllel rendelkezik, vagy

c) a végzettségének megfelelő területen tudományos fokozatot szerzett.


Az IM rendelet alapján a kétévente teljesítendő továbbképzés céljából tartott tanfolyam elvégzése alól felmentés nem adható.

A mentességi feltétel valamelyikének meglétét igazoló eredeti okiratot vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium részére meg kell küldeni.

A tanfolyam tananyaga

A jogi oktatás jegyzetei a tanfolyamon kerülnek kiosztásra. A tananyag az alábbi jogszabályokon alapul:
1./ Az igazságügyi szakértői működésről szóló jogszabályok és az igazságügyi szervezetre vonatkozó, az igazságügyi szakértői tevékenység ellátásához szükséges rendelkezések:

a) 2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről

b) 1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról

c) 210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet az igazságügy szakértői névjegyzék vezetéséről

d) 3/1986. (II. 21.) IM rendelet az igazságügyi szakértők díjazásáról

2./ Az eljárási törvényeknek az igazságügyi szakértőket érintő rendelkezései:

a) 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról /21. §, 31. §, 38. §, 45. §, 63-70. §, 74-78. §, 81-84. §, 98-113. §, 119. §, 125. §, 161-162. §, 166-169. §, 184-186. §, 195. §, 244/A-244/D. §, 250-255. §, 262/A-262/B. §, 279. §, 281-286. §, 298-300. §, 404. §, 509. § 531. §, 554. §, 566. §, 591. §, 604. § (2) bekezdésének d) és e) pontja/

b) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról /1-12. §, 22-23. §, 29-41. §, 44. §, 96-99/B. §, 103-112. §, 114/A-114/B. §, 120. §, 133-134. §, 163-183/A. § 185-187. § 201-213. §, 218-219. §, 224-230/A. §, 233-236. §, 257-259. §, 324-340/A. §/

c) 2005. évi XLVIII. törvény az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

3./ A Magyar Köztársaság Alkotmányának rendelkezései:

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról /1-2. §, 7. §, 8. § (1)-(2) bekezdés, 19. §, 20. §, 22-28. §., 29. §-30/A. §, 32/A-32/B. §, 33-34. §, 35. § (2) és (4) bekezdés, 37. §, 39-40. §, 41-44/A. §, 45-57. §, 70/A. §, 70/K. §/

4./ A személyes adatok védelméhez fűződő alapjogra, a személyiségvédelem és az adatvédelem követelményeire vonatkozó alapvető rendelkezések:

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról /1-8. §, 11-18. §/

5./ A gazdasági társaságok alapítására, működésére vonatkozó jogszabályok alapvető rendelkezései:



a) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról /1-6. §, 8-9. §, 11. §, 13-19. §, 21-22. §, 29. §, 33-34. §, 50. §, 65-68. §, 88-91. §, 108. §, 111. §, 119. §, 171. §/

b) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról /3-11. §, 22-23. §/

6./ Az Európai Uniónak a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó alapvető szabályai:
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés /7. cikk, 14. cikk, 17. cikk, 43. cikk, 46. cikk, 49-50. cikk, 55. cikk, 249. cikk/


A hatályos jogszabályok a következő linkekre kattintva elérhetőek:

Jogszabálykereső – http://www.magyarorszag.hu/kereso/jogszabalykereso/
Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés