Dokumentumok


TÁJÉKOZTATÓ A TERMÉSZETES SZEMÉLY IGAZSÁGÜGYI SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉKBE TÖRTÉNŐ FELVÉTELI, ILLETVE SZAKTERÜLET KITERJESZTÉSE IRÁNTI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL



1. 2006. január 1-jétől az igazságügyi névjegyzékbe történő felvétel szabályait az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) tartalmazza. A Szaktv. értelmében a névjegyzékbe vételi eljárásra e törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 


2. Az igazságügyi szakértő az igazságügyi szakértői tevékenységet önálló tevékenységként, egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény alkalmazottjaként végezheti.

Igazságügyi szakértő az lehet, aki

a)    büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt,

b)    az egyes szakterületekre meghatározott, az adott szakterületnek megfelelő képesítéssel és a képesítés megszerzésétől számított, legalább ötéves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik (az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához kötelező szakmai gyakorlat egyes szakterületeken öt évnél rövidebb időtartamban is megállapítható, ha a képesítés megszerzése már feltételezi az igazságügyi szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot, vagy a kérelmező az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkezik, valamint ha a kérelmező az igazságügyi szakértői intézményekben vagy szervezet keretében szakértőjelöltként dolgozott, és tevékenységét alkalmazotti vagy más jogviszonyban legalább napi hat órás munkavégzés keretében végezte - ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg - a képesítés megszerzésétől számított három év elteltével kérheti felvételét a névjegyzékbe)


c)    a szakterületén működő szakmai kamara tagja, ha a tevékenység folytatásához a kötelező kamarai tagságot jogszabály előírja,

d)    kötelezettséget vállal arra, hogy a hatósági kirendelésnek – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz, és

e)    a külön jogszabály szerinti jogi vizsgát letette.

Az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges jogi oktatásról és vizsgáról a 10/2006. (III. 7.) IM rendelet rendelkezik, amely meghatározza a tanfolyam elvégzésének, és a vizsga letételének szabályait. A rendelet 6. §-a szabályozza a vizsga alóli mentesek körét. A tanfolyamon való részvétel díja 11.500,- forint, a vizsga díja pedig 14.600,- forint. A jogi oktatásról és vizsgáról részletesebb információk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján (www.irm.gov.hu) találhatóak.


Aki e feltételeknek megfelel, azt kérelmére az igazságügy-miniszter veszi fel az igazságügyi szakértői névjegyzékbe. A névjegyzékbe vételi kérelmet kizárólag az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál lehet benyújtani. Az eljárás gyorsabb lefolytatása érdekében javasoljuk, hogy a kérelmet a mellékletekkel együtt az alábbi címre juttassák el:

Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Igazságügyi Kodifikációs és Szolgáltatási Főosztály

1363 Budapest Pf.: 54.

3. A kérelmet írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél kérelmét szóban is előterjesztheti, a szóban előterjesztett kérelemről jegyzőkönyv készül. A kérelem benyújtása nincs formanyomtatványhoz kötve, de az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján az erre vonatkozó kérelem-minta megtalálható, illetve letölthető (www.irm.gov.hu).

4. A szakértői névjegyzékbe való felvétel, illetve a szakterület kiterjesztése iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia.

a) a kérelmező


nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét,

diplomájának (oklevelének) számát és keltét (szak, kar megnevezésének feltüntetésével),

tudományos fokozatát,

szakképzettségét (szakorvosi képesítését stb.),

jelenlegi foglalkozását, beosztását,

munkáltatójának megnevezését és címét,

szakmai működésének főbb adatait (a szakágazatok és munkakörök részletes megjelölése a munkáltató megnevezésével és az időtartamnak naptár szerinti feltüntetésével; orvosoknál és gyógyszerészeknél az orvosi nyilvántartásba vétel adatai);


b) az engedélyezni kért szakterület megjelölését.

A szakterületek megnevezését az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet tartalmazza. A kérelmező felvételi kérelmét kizárólag a rendeletben megjelölt szakterületekre nyújthatja be.


5. A kérelemhez csatolni kell:

a)    az iskolai végzettséget és az egyéb képesítést igazoló okirat hiteles másolatát,

b)    három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,

c)    amennyiben van, a nyelvvizsga bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát, 

d)    a szakmai kamarai tagságra vonatkozó igazolást, ha a tagságot az adott szakterületen jogszabály kötelezővé teszi,

e)    a szakmai működés részletes leírását (a kérelmező mikor, hol, milyen munkakört töltött be, milyen időtartamú szakmai gyakorlattal és képesítéssel rendelkezik; a szakmai működés, a szaktudás megítéléséhez szükséges egyéb adatokat pl. a szakmai cikkek, értekezések megjelenésének időpontját és helyét stb.),

f)    a szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló igazolást,

g)    az igazságügyi szakértői személyi lapot,

h)    a már rendelkezésre álló szakértői működési engedély másolatát,

i)    nyilatkozatot a kötelezettségvállalásról, hogy a hatósági kirendelésnek a kérelmező – jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – eleget tesz,

j)    az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekket, vagy a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonatot, illetve ezek másolatát,

k)    ágazatonként az igazságügyi szakértői szakterületekről és képesítési feltételekről szóló IM rendeletben előírt egyéb igazolást,

l)    a jogi oktatásra és vizsgára való beosztás iránti, vagy – a mentességet .igazoló eredeti vagy közjegyző által hitelesített okiratok benyújtása mellett – a jogi oktatás és vizsga alóli felmentés iránti kérelmet.

6. A Szaktv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján az igazságügyi szakértők számára kötelező a szakértés alapismereteivel összefüggő képzésben való részvétel; a vizsgát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara mellett működő vizsgabizottság előtt kell letenni. Az erre vonatkozó részletes szabályokat igazságügyi szakértői alapismeretek oktatásáról és vizsgájáról szóló 27/2006. (X. 5.) IRM rendelet tartalmazza, amely alapján az oktatásra és vizsgára annak kötelező jelentkeznie a területi igazságügyi szakértői kamaránál, akit az igazságügyi és rendészeti miniszter 2006. január 1-jét követően az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett; a vizsgát a névjegyzékbe vételtől számított két éven belül kell letenni.

A hivatkozott IRM rendelet tartalmazza az alapismereti oktatás és vizsga alóli mentességre vonatkozó szabályokat is. A mentességi feltétel meglétét igazoló okiratot vagy annak hitelesített másolatát a névjegyzékbe vételi kérelemmel együtt kell a Minisztériumhoz benyújtani, amely a mentességről a felvétel elbírálásával egyidejűleg hoz határozatot.

7. Amennyiben az érintett a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium annak beérkezésétől számított 8 napon belül – 30 napos határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel. Az ügyintézési határidőbe a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be. Felhívjuk a figyelmet: aki a hiánypótlási kötelezettségének a megjelölt 30 napos határidőn belül nem tesz eleget, a kérelmét a Szaktv. 4. § (3) bekezdése és 9. § (1) bekezdés b) pontja alapján határozattal el kell utasítani.

8. A kérelem megvizsgálását követően – amennyiben a kérelem elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye – haladéktalanul intézkedünk a jogi oktatásra és jogi vizsgára történő beosztás iránt.

9. Az igazságügyi és rendészeti miniszter a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határozattal dönt a névjegyzékbe való felvételről, a felvételi kérelem elutasításáról, továbbá a szakterület változásáról. Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Erről értesíteni fogja a kérelmezőt. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, valamint a kérelem, a határozat és egyéb irat hiteles fordításához szükséges idő.

10. Abban az esetben, ha az ügyfél helyett meghatalmazottja, továbbá az ügyfél és képviselője együtt jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja.

Nem lehet meghatalmazott az eljárásban:

-    akinek nincs eljárási képessége (Ket. 15. § (6) bekezdése alapján annak van eljárási képessége, aki a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik),

-    aki a képviseletet jogszabályi felhatalmazás nélkül, rendszeresen, anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni, továbbá

-    az ellenérdekű felet képviselő meghatalmazott.

A képviselő visszautasítása esetén fel kell hívni az ügyfelet arra, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendelkező képviselőről. Tájékoztatjuk arról, hogy ha a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a felhívás ellenére nem gondoskodik a képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. Meghatalmazotti képviselet esetén a kérelemhez mellékelni kell a képviseleti jog igazolására szolgáló közokiratba vagy magánokiratba foglalt meghatalmazást (vagy megbízási szerződést).

11. A névjegyzékbe vételi eljárásért és a szakterület kiterjesztési kérelem elbírálásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj összege 7400 Ft. A díjat az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú számlájára banki átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással kell befizetni. Kérjük, hogy a banki átutaláson vagy postai készpénzátutalási megbízáson szíveskedjen feltüntetni a „SZAK” technikai azonosító kódot. A kérelemhez kötelezően mellékelni kell a befizetést igazoló bizonylatot, amely lehet:

-    a bankszámla megterhelését tartalmazó napi bankkivonat, vagy

-    a postai készpénzátutalási megbízás feladását igazoló szelvényrész,

-    továbbá ezek másolatai.

A díjat minden esetben meg kell fizetni, kivéve, ha az ügyfél a kérelmét visszavonta és erről az érdemi intézkedést megelőzően tudomást szereztünk.

12. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.

13. A szakterület kiterjesztése iránti kérelemre, valamint elbírálására a felvétel iránti kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

14. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételre vonatkozó jogszabályok – valamennyi hatályos jogszabállyal együtt – elérhetőek a http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso oldalról.


Szakmai gyakorlat szakirányú jellegéről szóló dokumentumok

No

Igazolás

Megjegyzés

1.

Magánorvosi rendelés engedélyezése (első alkalom)

VI. kerületi Önkormányzat 1979.12.22.Fogászat – a fogászati szakmai gyakorlat kezdete magánorvosként

2.

Magánorvosi rendelés engedélyezése

VIII. kerületi Önkormányzat 1991.03.08.Fogászat

3.

Magánklinikai rendelés engedélyezése

VIII. kerületi ÁNTSZ 1998.12.08.Fogászat, Szájsebészet


Szájsebészeti magángyakorlat kezdete.

4.

Magánklinikai rendelés engedélyezése (legutóbbi módositással- hatályos)

VIII.ker ÁNTSZ 2008.december 08. Szájsebészet, Fogászat

5.

Működési bizonyítvány-egyetemi oktatói feladathoz

VIII. ÁNTSZ heti 30 órás szakmai tevékenységről igazolás


(2004.07.12.)

6.

SOTE Szájsebészeti Klinikára oktatói kinevezés

SOTE 1978.04.17. Tudományos ösztöndijas


Szájsebészeti és fogászati állami keretben gzett szakmai és oktatói munka kezdete

7.

SOTE Szájsebészeti Klinika klinikai orvosi kinevezés

SOTE 1980.09.08.

8.

Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottság

Tudományos minősítés :Kandidátusi értekezés 1990.03.20.


Szén-dioxid laser bevezetése az ambuláns szájsebészetbe

9.

SOTE egyetemi adjunktus minősítés

SOTE 1992.09.07.

10.

SOTE áthelyezés a pályázaton elnyert MH Honvédkórházba főorvosi állásba

SOTE 1992.11.30.  Uj munkahely: Központi Honvédkórház Szájsebészeti osztály

11.

SOTE munkáltatói igazolás Szájsebészeti Klinikán eltöltött időszakról 1978.09.01-1992.11.13.

SOTE 1992.11.13.  


14 év szájsebészeti és fogászati szakmai gyakorlat

12.

HIETE egyetemi oktatói megbízás a Katonaorvosi Tanszékre

Haynal Imre Egyetem 1993.11.01.

13.

Országos Onkológiai Intézet oktatói megbízás tudományos főmunkatársként

Országos Onkológiai Intézet 1993.07.01.

14.

Népjóléti miniszteri engedély honvédorvostan szakvizsga megszerzéséhez, a szájsebészet (arc-állcsont sebészet) szakvizsga elismerése révén

Népjóléti Minisztérium 1995.10.16.

15.

HIETE egyetemi docensi kinevezés

Haynal Imre Egyetem Stomatológiai Tanszék 1996.06.05.

16.

HIETE Stomatológiai Tanszék intézetvezető helyettesi megbizás

Haynal Imre Egyetem Stomatológiai Tanszék 1997.04.01.

17.

HIETE Közalkalmazotti jogviszony

Haynal Imre Egyetem Stomatológiai Tanszék 2001.01.09.

18.

Közalkalmazotti igazolás SOTE

2002.04.02-ig tartott



Szakmai gyakorlat:

o Fogászat állami betegellátásban 1978-1998 ( 20 év)

o Fogászat magángyakorlat 1979-2008 (29 év)

o Szájsebészet állami betegellátásban 1978-1998 (20 év)

o Szájsebészet magángyakorlat 1998-2008 (10 év)


Szakértői kamarák

A Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara Hivatala Titkárság

Székhely: Böszörményi Irodaház "A" épület

1126 Budapest, XII. Böszörményi út 20-22. fsz. 12.

Postai cím: 1531 Budapest, Pf. 7.

Tel/fax: 06-1-355-1857

E-mail: biszk@t-online.hu Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Titkár: dr. Horváth János

elérhetősége: hétfő - csütörtök 16:30 - 18:00

Tel: 355-18-57
Adminisztrátor: Nagyné Sziráki Katalin

hivatali idő: hétfő - csütörtök 9:00 - 17:00, péntek 9:00 - 15:00

Tel: 355-18-57
Könyvelő: Preg Erzsébet

Jogtanácsos: dr. Pálvölgyi Ákos

fogadóóra: csütörtök 15:30 -17:30

Tel: 214-86-05 / 06-70-3134-355


1995. évi CXIV. törvény az igazságügyi szakértői kamaráról


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az igazságügyi szakértői kamara (a továbbiakban: kamara) az igazságügyi szakértők (a továbbiakban: szakértő) önkormányzati elven alapuló szakmai, érdekképviseleti köztestülete. Köztestületként az igazságügyi szakértői tevékenység tudományos művelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek meghatározásával és érvényesítésével, valamint a szakértők képviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el.

(2) A kamara

a) az igazságügyi szakértői tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi az igazságügyi szakértői kar tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, a szakértők jogait,

b) képviseli az igazságügyi szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben,


c) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,


d) megalkotja a szakértők etikai kódexét, a törvényben meghatározott esetekben a szakértővel szemben etikai eljárást folytat le,

e) az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó iránymutatást ad ki,


f) véleményezési jogot gyakorol a szakértők tevékenységét érintő jogszabályok megalkotásánál,


g) véleményezési jogot gyakorol az igazságügyi szakértői szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában,


h) szervezi az igazságügyi szakértők jogi és a szakértői munkával összefüggő szakmai továbbképzését, ennek során együttműködik a szakmai, társadalmi szervekkel, más szakmai kamarákkal,


i) véleményt nyilvánít a szakértők alkalmasságáról,

j) a törvényben meghatározott esetekben kezdeményezi a szakértőnek az igazságügyi szakértők névjegyzékéből (a továbbiakban: névjegyzék) való törlését,

k) tagjairól és a szakértőjelöltekről nyilvántartást vezet,

l) ha törvény kivételt nem tesz, ellenőrzi a szakértő tevékenységét, ennek során bekérheti a szakértő nyilvántartását,

m) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.

A kamarai hatósági ügyek eljárási szabályai

1/A. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben:

a) bejegyzés az igazságügyi szakértők és szakértőjelöltek nyilvántartásába, törlés e nyilvántartásokból, kivéve, ha a törlésre az igazságügyminiszter igazságügyi szakértői névjegyzékből törlő határozata alapján került sor;

b) a kamarai tagság szünetelésének engedélyezése;

c) a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszüntetése (a továbbiakban együtt: kamarai hatósági eljárás).

(2) A kamarai hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelmet csak a területi kamaránál, szóbeli kérelmet pedig csak személyesen lehet előterjeszteni. Nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és az elektronikus hírközlő eszköz útján benyújtott kérelem.

(3) A kamarai hatósági eljárást első fokon a területi kamara elnöksége folytatja le, az elnökség határozata ellen fellebbezésnek van helye. A kamarai hatósági eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

(4) Az eljárás során az ügyfél helyett törvényes képviselője, vagy - közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró - meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt a fél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges.

(5) A kamarai nyilvántartásból történő törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a törlési okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra hívhatja fel.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az elnökség a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel.

(7) Ha a kamara a névjegyzékbe történő bejegyzés, vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, az erről szóló határozatnak kell tekinteni a bejegyzésről és a nyilvántartásba vételről kiállított okiratot. Az okiratnak tartalmaznia kell

a) a kamara nevét, a kamarai hatósági ügy számát, a kiadmányozó nevét és aláírását, az okirat kiállításának helyét és időpontját;

b) a névjegyzékbe vétel, illetve a nyilvántartásba történő bejegyzés napját;

c) igazságügyi szakértő és szakértőjelölt nevét, anyja nevét, születési helyét és időpontját.


A kamarai tagság keletkezése

2. §

(1) Azt a szakértőt, akit az igazságügyminiszter a névjegyzékbe felvett, az Igazságügyi Minisztérium értesítése alapján fel kell venni a szakértő lakóhelye szerint illetékes területi kamarába. A szakértő kérelmére, különösen indokolt esetben, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara engedélyezheti, hogy a szakértő más területi kamaránál létesítsen tagsági viszonyt. A szakértő a névjegyzékbe való felvételét követő 15 napon belül köteles jelentkezni a területi kamaránál.

(2)-(4)

(5) Az e törvény szerinti kamarai tagság nem zárja ki, hogy a szakértő más szakmai kamara tagja is legyen.

(6) Akit az igazságügyi szakértői kamarából kizártak, a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig a kizárás hatálya alatt áll.


A kamarai tagság megszűnése

3. §

(1) Megszűnik a szakértő kamarai tagsága, ha

a) ezt a szakértő kéri,

b) a névjegyzékből törölték,

c) a kamarából kizárták,

d) a kamarai tagdíjat felszólítás ellenére nem fizeti meg,

e) a szakértői esküt nem tette le,

f) késedelem miatt [3/C. § (1) bek. b) pont] másodszor lenne helye a kamarai tagsága felfüggesztésének,

g) meghalt.

(2) A kamara a szakértő névjegyzékből való törlését kezdeményezi, ha

a) a szakértőt a kamarából kizárták,

b) a kamara olyan tényről szerez tudomást, amely a szakértőnek a névjegyzékből való törlését alapozhatja meg.

c)

3/A. § (1) Ha a szakértő a kamarai tagdíjat nem fizeti meg, kamarai tagsága megszűnik. A kamarai tagdíjfizetés részletes szabályait a területi kamara alapszabálya állapítja meg.


(2) A kamarai tagságnak az (1) bekezdésben meghatározott okból való megszűnését a területi elnökség határozattal állapítja meg. A kamarai tagság az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A határozat elleni jogorvoslati kérelem előterjesztésére és elbírálására a 9/A. § rendelkezései - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően irányadók.


(3) Ha a szakértő a fellebbezésében arra hivatkozik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibáján kívül nem tett eleget, egyidejűleg mulasztását kimenti és a tagdíj befizetését igazolja, a fellebbezést igazolási kérelemnek kell tekinteni. A területi elnökség az igazolási kérelmet saját hatáskörben bírálja el, és ha annak helyt ad, a kamarai tagság megszűnését megállapító határozatát hatályon kívül helyezi. Ha az igazolási kérelmet a területi elnökség elutasítja, a kérelmet a fellebbezés szabályai szerint kell továbbítani.


(4) A területi elnökség a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.

(5) Ha a szakértő kamarai tagsága az (1) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, a megszűnést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig ennek hatálya alatt áll.

A kamarai tagság szünetelése

3/B. § (1) A szakértő - előzetes írásbeli kérelem alapján - a kamara engedélyével kamarai tagságát szüneteltetheti. A szakértő a szünetelés alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek. A szünetelés időtartama legfeljebb két év, amely indokolt esetben egy évvel meghosszabbítható. A szünetelés engedélyezésének szabályairól a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya rendelkezik.


(2) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelem tárgyában határozatot hoz. A kérelem elbírálására a 9/A. §-t kell alkalmazni. A területi elnökség a jogerős határozatot megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés céljából.

A kamarai tagság felfüggesztése

3/C. § (1) A szakértő kamarai tagságát fel kell függeszteni, ha:


a) a szakértő ellen közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyész,


b) a névjegyzékbe két éven belül a szakértő késedelmére vonatkozóan öt bejegyzés történt.


(2) A szakértő kamarai tagságának felfüggesztése az Igazságügyi Minisztérium indítványára történik.


(3) A felfüggesztés az (1) bekezdés a) pontja esetében az eljárás jogerős befejezéséig, a b) pont esetében egy évig tart.

(4) A felfüggesztés kérdésében a területi elnökség határozatot hoz. A határozat ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

(5) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a határozata ellen a szakértő, képviselője és az Igazságügyi Minisztérium a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat.

(6) A szakértő a felfüggesztés időtartama alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságból eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

A kamarai tag jogai és kötelességei

4. §

(1) A kamara tagjának joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a területi kamara közgyűlésén,

b) részt vegyen a területi kamarai küldöttek megválasztásában,

c) küldöttnek vagy tisztségviselőnek megválasszák,

d) igénybe vegye a kamara szolgáltatásait.

(2) A kamara tagjának kötelessége, hogy

a) megtartsa a kamara alapszabályában és egyéb szabályzatában foglaltakat,

b) megfizesse a kamarai tagdíjat,

c) részt vegyen a kamara által szervezett - és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában előírt - jogi és szakmai képzésekben.


II. Fejezet
A területi kamara

5. §

(1) A területi kamara jogi személy, amely képviseleti, ügyintézői szervezettel és önálló költségvetéssel rendelkezik, és a működési területén képviseli a szakértők érdekeit, gondoskodik a jogaik védelméről, ellátja az alapszabályban meghatározott feladatokat.

(2) A Magyar Köztársaság területén a következő területi kamarák működnek:

a) Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara: Budapest, Nógrád megye és Pest megye,

b) Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamara: Hajdú-Bihar megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

c) Győri Igazságügyi Szakértői Kamara: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye és Vas megye,

d) Kecskeméti Igazságügyi Szakértői Kamara: Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye,

e) Miskolci Igazságügyi Szakértői Kamara: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye,

f) Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara: Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye,

g) Szegedi Igazságügyi Szakértői Kamara: Békés megye és Csongrád megye,

h) Veszprémi Igazságügyi Szakértői Kamara: Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye

területén.

(3) A területi kamara székhelye az elnevezésében szereplő város, illetve a területi kamara alapszabályában meghatározott hely.

(4) A területi kamara jogosult az állami címer használatára.


A területi kamara szervei

6. §

(1) A területi kamara szervei

a) a közgyűlés,

b) a területi elnökség,

c) az etikai bizottság,

d) a számvizsgáló bizottság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a területi kamara alapszabályában meghatározott, más bizottság is választható.


A közgyűlés

7. §

(1) A közgyűlés a területi kamara tagjaiból áll.

(2) A területi kamara közgyűlése

a) megválasztja a területi elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,

b) megválasztja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarába delegált tagokat, és szükség esetén a területi küldöttgyűlésbe a küldötteket,

c) beszámoltatja a területi elnökséget és a bizottságokat,

d) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

e) véleményt nyilvánít a szakértői tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

f) elfogadja - összhangban a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával - a területi kamara alapszabályát,

g) évenként javaslatot tesz a szakértői díj összegére,

h) dönt a területi kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja.

(3) A területi kamara elnöksége szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlést összehívni. A kamarai tagok legalább egyharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni. A kamarai tagok összehívása az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.


(4) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a kamara tagjainak több, mint a fele jelen van. A közgyűlés határozatának érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata szükséges.


(5) A közgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott közgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.


A területi küldöttgyűlés

7/A. § (1) A területi kamara alapszabálya kimondhatja, hogy a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesítse. Ha a területi kamara taglétszáma az 1000 főt meghaladja, a közgyűlést területi küldöttgyűlés helyettesíti. A közgyűlés a kamara tagjai közül minden 5 tag után, az 1000 főt meghaladó területi kamarákban minden 10 tag után egy területi küldöttet választ.


(2) A területi elnökség szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a területi küldöttgyűlést. A területi küldöttek legalább egyharmadának indítványára a területi küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi küldöttek összehívása a (4) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett történik.


(3) A területi küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a területi küldöttek több, mint a fele jelen van. A területi küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent területi küldöttek többségének szavazata szükséges.


(4) A területi küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott területi küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.


A területi elnökség

8. §

(1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az elnökhelyettesből és az elnökségi tagokból áll.


(2) A területi elnökség tisztségviselőinek, tagjainak számát a területi kamara alapszabálya határozza meg, és rendelkezik a jelölés módjáról, valamint a területi elnökség működési rendjéről.

9. §


A területi elnökség

a) összehívja a területi kamara közgyűlését, javaslatot tesz annak napirendjére, előkészíti a közgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, megszervezi a közgyűlés határozatainak végrehajtását,

b) előterjeszti a területi kamara költségvetését, és beszámol a közgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról,

c) elvégzi a közgyűlés által meghatározott egyéb feladatokat,

d) nyilvántartást vezet a területi kamara tagjairól és a szakértőjelöltekről,

e) kezdeményezheti a szakértő névjegyzékből való törlését,

f) etikai eljárást kezdeményezhet,

g) határozatot hoz a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről, elbírálja az erre vonatkozó igazolási kérelmet,

h) határozatot hoz a szakértő kamarai tagságának szüneteléséről vagy felfüggesztéséről,

i) a megkereséstől számított 30 napon belül véleményezi a szakértői névjegyzékbe vételi, valamint a kiterjesztési kérelmeket,

j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.

9/A. § (1) A területi elnökség a szünetelés iránti kérelemről a benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A határidő indokolt esetben egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A kérelmet elutasító határozatot indokolni kell.

(2) A határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökségéhez fellebbezhet.

(3) Ha a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége a fellebbezést elutasította, a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályai szerint a bírósághoz fordulhat. A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.


A területi kamara elnöke

10. §

A területi kamara elnöke

a) képviseli a területi kamarát,

b) irányítja a területi elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

c) a tevékenységéről beszámol a területi kamara elnökségének,

d) etikai eljárást kezdeményezhet,

e) irányítja a területi kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol.

11. § (1) A területi kamara elnökhelyettese az elnök és a területi kamara alapszabálya által a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.

(2) A területi kamara elnökét távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.


Az etikai bizottság

12. §

(1) A közgyűlés megválasztja tagjai sorából a hattagú etikai bizottságot: öt tagot és az elnököt. A területi kamara alapszabálya az etikai bizottság tagjainak számát ettől eltérően is meghatározhatja. Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.

(2) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a közgyűlésnek.


A számvizsgáló bizottság

13. §

(1) A közgyűlés tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

(2) A számvizsgáló bizottság a területi kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a közgyűlésnek beszámolni. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottság jogosultságait a területi kamara alapszabálya határozza meg.


III. Fejezet
A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

14. §

(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara a szakértők országos szervezete, amely képviseli a szakértők érdekeit, véleményt nyilvánít a szakértőket érintő kérdésekben.

(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát a területi kamarák alkotják; a székhelye: Budapest.

(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogosult az állami címer használatára.

15. §

(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara szervei

a) a küldöttgyűlés,

b) az elnökség,

c) az etikai bizottság,

d) a számvizsgáló bizottság,

e) a szakbizottságok,

f) szakterület felülvizsgáló bizottság.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szerveken kívül a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályában meghatározott más bizottság is választható.

16. §

(1) A küldöttgyűlés a területi kamarák elnökeiből és a területi kamarák által megválasztott tagokból áll. Az egyes területi kamarák által választható tagok számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

(2) A küldöttgyűlés

a) megválasztja, és beszámoltatja az elnököt, az elnökséget, a bizottságokat, azok tisztségviselőit és tagjait,

b) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,

c) dönt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselőinek díjazásáról,

d) megalkotja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályát,

e) meghatározza a kamarai hozzájárulás mértékét és a területi kamarák anyagi hozzájárulását,

f) elfogadja az elnökség jelentéseit, véleményt nyilvánít az előterjesztésekről, iránymutatásokról,

g) megalkotja a szakértői tevékenység etikai kódexét,

h) jóváhagyja a területi kamarák által a szakbizottságokba delegált jelölteket,

i) az a) pontban felsoroltakat visszahívhatja,

j) javaslatot tesz az igazságügyminiszternek a szakértői díjak összegére.

(3) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal összehívja a küldöttgyűlést. A tagok legalább egyharmadának indítványára a küldöttgyűlést össze kell hívni. A területi kamarák elnökeit és a területi kamarák által választott tagokat az (5) bekezdésben foglaltakra való figyelmeztetés mellett kell meghívni.

(4) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok fele jelen van. A küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent tagok többségének szavazata, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának elfogadásához és módosításához a tagok kétharmadának szavazata kell. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén legalább nyolc nappal későbbre, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés - a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.


Az elnökség

17. §

(1) Az elnökség az elnökből, az elnökhelyettesekből és a küldöttgyűlés által választott tagokból áll.

(2) Az elnökség tisztségviselőinek és tagjainak számát a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg, rendelkezik a jelölés módjáról és az elnökség működési rendjéről.

(3) Az elnökség

a) összehívja a küldöttgyűlést, és javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti a küldöttgyűlés tárgyalásait és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,

b) ellátja a szakértők képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban,

c) kezdeményezheti a szakértőnek a névjegyzékből való törlését,

d) etikai eljárást kezdeményezhet,

e) elfogultság esetén kijelöli az eljáró területi kamarát,

f) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagdíj meg nem fizetése miatt a kamarai tagság megszűnéséről hozott határozata elleni fellebbezést,

g) elbírálja a területi elnökségnek a kamarai tagság szüneteléséről, vagy felfüggesztéséről hozott határozata elleni fellebbezést,

h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály vagy a küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.

(4) Az elnökség határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

18. §

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke

a) képviseli a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát,

b) irányítja az elnökség és a bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

c) irányítja a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara hivatali szervezetének működését, az alkalmazottak felett munkáltatói jogot gyakorol,

d) etikai eljárást kezdeményezhet.

19. §

(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyettesei az elnök és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya által meghatározott feladatokat látják el.

(2) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét a távolléte vagy akadályoztatása esetén a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.

20. §

(1) A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara az Alapszabályát jóváhagyás végett az igazságügyminiszternek, iránymutatásait tájékoztatás végett az igazságügyminiszternek és a szakterületet felügyelő miniszternek megküldi az elfogadásától számított 30 napon belül.

(2) A területi kamara alapszabályának a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályával ellentétes rendelkezése semmis.

Az etikai bizottság

21. §

(1) A küldöttgyűlés tagjai közül megválasztja a 12 tagú etikai bizottságot: 11 tagot és az elnököt.

(2) Az etikai bizottság elnöke jelöli ki az esetenként eljáró etikai tanácsot.

(3) Az etikai bizottság évente egyszer beszámol a tevékenységéről a küldöttgyűlésnek.


A számvizsgáló bizottság

22. §

(1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú számvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

(2) A számvizsgáló bizottság a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara gazdasági és pénzügyi működését ellenőrzi. A számvizsgáló bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

(3) A számvizsgáló bizottság munkája során bármely kamarai tagtól felvilágosítást kérhet, a kamara irataiba betekinthet; intézkedést javasolhat a küldöttgyűlésnek. Az ellenőrzés során a számvizsgáló bizottságot megillető jogosultságokat a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.

A szakbizottság

23. §

A küldöttgyűlés a szakértőkből szakbizottságot választ. A szakbizottságok számát, feladatkörét, beszámolási és eljárási rendjét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.


A szakterület felülvizsgáló bizottság

23/A. § (1) A küldöttgyűlés a tagjai közül megválasztja a háromtagú szakterület felülvizsgáló bizottságot: két tagot és az elnököt.

(2) A bizottság figyelemmel kíséri a szakterületekhez kapcsolódó képesítési és továbbképzési követelményeket, és - szükség szerint - javaslatot tesz a jogszabály módosítására. A bizottság évente egyszer köteles a küldöttgyűlésnek beszámolni.

(3) A bizottság üléseire köteles meghívni az Igazságügyi Minisztérium, valamint a felülvizsgálandó szakterület ágazati irányításáért felelős minisztérium és szakmai kamara képviselőjét. A bizottságot megillető jogosultságokat és kötelezettségeket a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya határozza meg.


IV. Fejezet

A kamarai tisztségviselők választása, megbízatásának megszűnése

24. §

(1) A kamarai tisztségviselőket az igazságügyi szakértői kamara tagjai közül négyéves időtartamra titkosan választják. Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.

(2) A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető. Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa kiválasztott tisztséget tölthet be.

(3) A tisztségviselők megbízatása az új tisztségviselők megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása egyéb okból előbb szűnik meg, a választására jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

25. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő lemondásával, visszahívásával, kamarai tagságának megszűnésével, valamint a megbízatás idejének lejártával.

(2) A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak egytizede, a területi kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tisztségviselője kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról - titkos szavazással - az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta, a kezdeményezéstől számított 30 napon belül.


V. Fejezet

Felelősségi szabályok

Etikai vétség

26. §

Etikai vétséget követ el az a szakértő,

a) aki az igazságügyi szakértői tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy e tevékenység etikai szabályait megsérti,

b) akinek szakértői tevékenységén kívüli vétkes magatartása a szakértői kar tekintélyét csorbítja.

Büntetések

27. §

(1) Az etikai vétséget elkövető szakértővel szemben kiszabható büntetések a következők:

a) figyelmeztetés,

b) megrovás,

c) pénzbírság,

d) a kamarai tagság legfeljebb 1 évig terjedő felfüggesztése,

e) a kamarából való kizárás.

(2) A szakértő kamarai tagságának a felfüggesztése alatt igazságügyi szakértői tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagságából eredő jogai és kötelezettségei szünetelnek.

(3) A kamarából való kizárás esetén a területi elnökség, illetve a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége kezdeményezi a szakértőnek a névjegyzékből való törlését.

28. §

(1) A pénzbírság összege a - büntetés kiszabásának évében esedékes - évi kamarai tagdíj ötszöröséig terjedhet.

(2) A pénzbírság felhasználására a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabályának rendelkezései az irányadók.


Elévülés

29. §

(1) Nem indítható etikai eljárás, ha azt az eljárás kezdeményezésére jogosult az etikai vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezi, vagy a cselekmény befejezése óta két év eltelt.

(2) Az az etikai vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.


Eljáró szervek

30. §

(1) A szakértő etikai ügyében első fokon annak a területi kamarának az etikai tanácsa jár el, amelynek tagja az eljárás alá vont szakértő; másodfokon a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai tanácsa jár el. Az elsőfokú etikai tanács három tagból, a másodfokú etikai tanács öt tagból áll.

(2) Az etikai tanács munkájának előkészítését, a vizsgálat lefolytatását vizsgálóbiztos végezheti. A vizsgálóbiztost az etikai tanács elnöke jelöli ki.


Kizáró okok

31. §

Az etikai tanács tagjaként nem járhat el,

a) aki ellen etikai, fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig;

ha az eljárás során a szakértőt elmarasztalják, az etikai bizottsági tagsága megszűnik,

b) aki az eljárás alá vont szakértő hozzátartozója,

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) az a vizsgálóbiztos, aki az ügyben eljárt,

e) aki az eljárást kezdeményezte,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

32. §

(1) Az etikai tanácsba jelölt tag, illetve a vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

(2) Ha olyan körülmény merül fel, amely a vizsgálóbiztosnak, az etikai tanács elnökének, illetőleg tagjának elfogulatlanságát kétségessé teszi, az eljárás alá vont szakértő elfogultsági kifogást terjeszthet elő.

(3) A kizáró okról az etikai bizottság elnöke határoz. Ha az etikai tanács határozatképtelenné válik, az etikai bizottság elnöke új etikai tanácsot jelöl ki.

(4) Ha az illetékes területi kamara etikai bizottsága elfogultságot jelent be, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara másik területi kamarát jelöl ki az eljárásra.


Az etikai eljárás megindítása

33. §

(1) Etikai vétség alapos gyanúja esetén a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke, vagy a panasz előterjesztője kezdeményezi az eljárás megindítását; az etikai bizottság elnöke kijelöli az eljáró etikai tanácsot.

(2) Az etikai tanács 15 napon belül határozattal dönt az eljárás megindításáról. Ha az etikai eljárás alapjául szolgáló ügyben bíróság vagy más hatóság jogerős határozatot még nem hozott, az etikai tanács az eljárás megindításával egyidejűleg az etikai eljárást felfüggeszti.


(3) Az etikai tanács határozatáról az etikai tanács elnöke haladéktalanul tájékoztatja az eljárás alá vont szakértőt, az eljárás kezdeményezőjét és az etikai bizottság elnökét, és közli az etikai eljárás okát. Az etikai bizottság elnöke az eljárás megindulásáról értesíti az Igazságügyi Minisztériumot.


(4) Ha a kamara etikai tanácsa eljárást indított, az eljárás megindításával egyidejűleg a szakértő kamarai tagságát felfüggesztheti, ha a felfüggesztés az etikai vétség súlyára tekintettel indokolt. A felfüggesztés legfeljebb az etikai eljárás jogerős befejezéséig tarthat.


(5) Ha az etikai tanács az etikai eljárást nem indítja meg, az eljárás kezdeményezője a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottságához fellebbezhet. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara etikai bizottsága az első fokú határozatot helyben hagyja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, és a területi kamara etikai bizottságát az eljárás lefolytatására utasítja.


(6) Egyszerű ügyben - ha az etikai vétség egyértelmű, és az eljárás alá vont szakértő azt elismeri - az etikai tanács elnöke azonnal tárgyalást tűz ki, vagy az etikai tanács a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza.


Etikai vizsgálat

34. §

(1) A vizsgálóbiztos feladata a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont személyt, a tanúkat, szakértő közreműködését veheti igénybe, és egyéb bizonyítást végezhet. Az eljárási cselekményről jegyzőkönyvet kell felvenni.


(2) A vizsgálóbiztos eljárásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont szakértő a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem nyilatkozik. Erről a szakértőt tájékoztatni kell.


(3) A vizsgálóbiztos az eljárásának eredményéről jelentést készít az etikai tanács részére, a jelentéshez csatolni kell az iratokat. A vizsgálóbiztost az etikai tanács meghallgathatja.


(4) A vizsgálóbiztos eljárását 3 hónapon belül be kell fejezni. Ezt a határidőt az etikai bizottság elnöke indokolt esetben, egy ízben további 3 hónappal meghosszabbíthatja.


Az elsőfokú etikai tanács eljárása

35. § Az etikai tanács a vizsgálóbiztos jelentésének beérkezése után a következő intézkedéseket teheti meg:

a) a vizsgálat kiegészítését rendeli el, és az iratokat visszaküldi a vizsgálóbiztosnak,

b) kitűzi a tárgyalást,

c) a tárgyalás mellőzésével a 27. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott büntetést alkalmazza,

d) az eljárást megszünteti.

36. §

(1) A tárgyalásra az eljárás alá vont szakértőt és a képviselőjét meg kell idézni.


(2) Ha az eljárás alá vont szakértő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a tárgyaláson, azt a távollétében is meg lehet tartani. Erről a szakértőt az idézésben tájékoztatni kell.


(3) Az eljárás alá vont szakértő és képviselője az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az iratokba betekinthet, a tanúhoz és a szakértőhöz kérdést intézhet; további bizonyítási indítványt terjeszthet elő az eljárás bármely szakaszában.

37. §

Az etikai tanács elnöke vezeti a tárgyalást, gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról, kihirdeti a határozatokat.


Az etikai tanács határozata

38. §

(1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.

(2) Az etikai tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként az etikai tanács elnöke szavaz.

39. §

Az etikai tanács határozatában az eljárást megszünteti, vagy az eljárás alá vont szakértőt vétkesnek nyilvánítja, és büntetést szab ki; dönt az eljárási költségek viseléséről.

40. §

(1) A határozatot és indokait szóban ki kell hirdetni, és 15 napon belül az eljárás alá vont szakértő, képviselője, valamint az eljárás kezdeményezője részére kézbesíteni kell.

(2) A határozatot az etikai tanács elnöke és tagjai írják alá.

(3) Az etikai tanács határozataira a 9/B. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.


Jegyzőkönyv

41. §

(1) A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az etikai tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(2) A jegyzőkönyvvezető kizárására a 31. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.


Fellebbezés

42. §

(1) Az elsőfokú etikai tanács határozata ellen az eljárás alá vont szakértő, képviselője és az eljárás kezdeményezője fellebbezéssel élhet a másodfokú etikai tanácshoz.


(2) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az elsőfokú etikai tanácsnál benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.


(3) A határozat végrehajtására a fellebbezés halasztó hatályú.


(4) Az elsőfokú etikai tanács a fellebbezési határidő lejártával a fellebbezést és az ügy iratait a másodfokú etikai tanácshoz felterjeszti.


A másodfokú etikai tanács eljárása

43. §

(1) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést elutasítja, ha az nem a jogosulttól származik, vagy nem határidőben nyújtották be.

(2) A másodfokú etikai tanács a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezési tárgyalást a másodfokú etikai tanács elnöke tűzi ki.

(3) A tárgyaláson ismertetni kell az elsőfokú eljárás iratait és a fellebbezésben foglaltakat.


(4) Ha a bizonyítás kiegészítése szükséges, azt a másodfokú etikai tanács az elsőfokú etikai tanács útján is foganatosíthatja.

44. §

(1) A másodfokú etikai tanács a határozatát és annak indokait szóban kihirdeti.


(2) Ha az elsőfokú határozat jogszabálysértő vagy megalapozatlan - a tényállás nincs felderítve, vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetőleg helytelen ténybeli következtetést tartalmaz -, a másodfokú etikai tanács az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú etikai tanácsot új eljárásra utasítja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú etikai tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, a határozata végrehajtható.


(4) A másodfokú eljárásban az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.


(5) A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont szakértő, a képviselője és az eljárás kezdeményezője a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre (Pp. XX. fejezet) irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat. A bíróság a kamarai határozatot megváltoztathatja.


A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések

45. §

(1) Az etikai tanács elnökét bűncselekmény alapos gyanúja esetén feljelentési kötelezettség terheli.


(2) A büntetőeljárás jogerős befejezéséig az etikai eljárást fel kell függeszteni.


(3) A büntetőügyben eljáró hatóság a szakértő ellen indított büntetőeljárásról a területi elnökséget értesíti.

Új eljárás kezdeményezése

46. §

A jogerős határozat meghozatalát követően a területi elnökség, a területi kamara elnöke, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége, elnöke vagy a szakértő új eljárást kezdeményezhet a szakértő javára, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet az etikai tanács nem bírált el, feltéve, hogy az elbírálás esetén a határozatra lényeges kihatással lett volna. Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az etikai tanács tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.


Költség

47. §

(1) Az eljárás költségét a kamara előlegezi. Az etikai eljárás költsége az etikai tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány és az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költségei.


(2) Ha az etikai eljárás során a szakértő felelősségét megállapították, köteles az eljárás költségét egészben vagy részben megtéríteni.

(3) A költségátalány összegét a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Alapszabálya állapítja meg.


A határozat megküldése

48. §

Az etikai tanács a jogerős határozatát és a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott bírósági határozatot megküldi a területi elnökségnek és az Igazságügyi Minisztériumnak.

VI. Fejezet

Törvényességi felügyelet

49. §

(1) Az igazságügyminiszter törvényességi felügyeletet gyakorol a kamara tevékenysége felett.


(2) Az igazságügyminiszter a törvényességi felügyeleti jogkörében

a)      ellenőrzi, hogy a területi kamarák és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tevékenysége megfelel-e a jogszabályoknak és az Alapszabálynak;

b)      jóváhagyja a területi kamarák alapszabályát és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara

Alapszabályát.


(3) Az igazságügyminiszter

a) a területi kamara és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jogszabállyal ellentétes határozatát hatályon kívül helyezheti;

b) ismételt és súlyos jogszabálysértés esetén a területi kamara vagy egyes szervei működését felfüggesztheti. Ha az igazságügyminiszter a területi kamara működését felfüggesztette, felügyelő biztost rendel ki a területi kamara hatáskörébe tartozó feladatok elvégzésére.

(4) A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.


VII. Fejezet
Záró rendelkezések

50. §

(1) Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.


(2) A területi kamarákat és a területi elnökségeket e törvény hatálybalépését követő 6 hónapon belül meg kell alakítani. A területi kamarák megalakulásától számított 3 hónapon belül létre kell hozni a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarát és szerveit.

(3) A törvény alkalmazása során hozzátartozón a Pp. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzátartozót kell